Globális piaci átrendeződés: Sertésipari beruházás, aszály és napraforgó rekord

Nagy volumenű kínai sertésipari beruházás készül Brazíliában

A kínai Muyuan Foodstuffs Brazília egyik legfontosabb gabonarégiójában, Mato Grosso államban vizsgálja egy komplex agrárberuházás lehetőségét. A vállalat nemcsak gabonabeszerzésben gondolkodik, hanem a teljes sertéshús-értéklánc kiépítésében: a takarmánytól a tenyésztésen át egészen a feldolgozásig.

A tervezett beruházás helyszíne Lucas do Rio Verde, amely Brazília egyik meghatározó gabonatermelő központja. A régió logisztikai és termelési adottságai ideálisak a nagyüzemi állattartás számára, hiszen a termények helyben történő felhasználása jelentős költségelőnyt biztosíthat.

Az EU–Mercosur megállapodás azért fontos ebben az összefüggésben, mert megkönnyítheti a dél-amerikai agrártermékek európai piacra jutását. Bár egyes érzékeny termékek esetében kvóták és védelmi szabályok is korlátoznák az importot, a brazil agráripar erősödése így is fokozhatja az árversenyt Európában.

A brazil agráripar már most is rendkívül versenyképes, egy kínai tőkével támogatott, vertikálisan integrált sertésipari beruházás pedig tovább erősítheti az ország pozícióját a nemzetközi élelmiszerpiacon.

Fagy után aszály nehezíti a tavaszi vetések fejlődését

A május eleji fagyok után gyors felmelegedés érkezett, de a magyar mezőgazdaság helyzete ettől nem lett könnyebb. A tartós csapadékhiány miatt a talajok több térségben kritikusan szárazak, az őszi és tavaszi vetések fejlődése megtorpant, a növényállomány pedig egyszerre viseli a fagykár és az aszály következményeit.

Az elmúlt 30 napban az ország nagy részén mindössze 1–5 milliméter csapadék hullott, miközben több térségben a 90 napos csapadékösszeg is jóval elmarad a sokéves átlagtól. A felső talajréteg rendkívül száraz, az Alföldön és a Mezőföldön pedig már a mélyebb rétegekben is komoly vízhiány alakult ki.

A helyzet az őszi vetéseken is látszik. Az őszi búza kezdetben jól fejlődött, de a csapadékhiány miatt a zöld tömeg stagnálni, illetve csökkenni kezdett. Az árpa már kalászol, a repce pedig a virágzás végén jár, de a kevés oldalhajtás és a gyenge kötődés már most termésveszteséget jelezhet.

A tavaszi vetésű kultúrák sincsenek jobb helyzetben. A kukorica és más kapásnövények magjai sok helyen száraz talajba kerültek, így az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy helyenként egyáltalán nem keltek ki.

Rekord területen vethetnek napraforgót Magyarországon

A magyar gazdák idén minden eddiginél nagyobb területen választhatják a napraforgót. A tavalyi 709 ezer hektár után 2026-ban akár 745 ezer hektárra nőhet a hazai vetésterület, ami új rekordot jelentene.

A döntés hátterében több piaci tényező áll. A napraforgó ára egyelőre stabilabbnak látszik, mint korábban várták, részben azért, mert az argentin termékek minősége szermaradványok miatt kifogásolt, részben pedig azért, mert a háborús helyzet az olajárakat is felfelé tolta.

Közben a nemzetközi kínálat is bővül. Az Európai Unióban, Ukrajnában és Oroszországban is nagyobb napraforgótermés várható, globális szinten pedig 28 éves terméscsúcs körvonalazódik. Argentína szintén erős szereplőként jelenhet meg, főként napraforgóolajjal és darával.

A nagyobb kínálat ugyan korlátozhatja az árak további emelkedését, de a piac továbbra is érzékeny. Az ukrán kínálat változása, az argentin export, a háborús bizonytalanság és az európai kereslet együtt alakítják a kilátásokat.

A napraforgó tehát továbbra is fontos választás a magyar gazdák számára: nagy területen vethető, stabil kereslet áll mögötte, de az árakat egyre inkább a globális kínálati verseny határozza meg.