Kína kezében az európai állattenyésztés és a globális húsipari trendek

Kihívások előtt az európai állattenyésztés: akadozhat a vitamin- és aminosav-ellátás

Az európai hús-, tej- és tojástermelés egyik legfontosabb, mégis kevéssé látható pillére a takarmány-adalékanyagok ellátása. Egy friss elemzés szerint az EU ezen a területen súlyos külső függőségben működik – különösen Kína irányába.

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport az Európai Takarmánygyártók Szövetsége tanulmányára hivatkozva figyelmeztet: az állatok számára nélkülözhetetlen vitaminok és aminosavak globális gyártása erősen koncentrált, az EU pedig jelentős mértékben importra szorul.

A vitaminok és aminosavak nem „plusz” összetevők, hanem a modern állattenyésztés alapjai.

• A vitaminok biztosítják az állatok növekedését, csontfejlődését, immunvédelmét és termékenységét. Hiányuk súlyos egészségügyi és termelési problémákhoz vezethet.
• Az esszenciális aminosavak nélkülözhetetlenek a fehérjeszintézishez. Célzott pótlásuk lehetővé teszi a nyersfehérje csökkentését, ami mérsékli a nitrogénkibocsátást és csökkenti az importszója iránti igényt.

Európában e stratégia évente mintegy 3 millió tonna szójadara-import kiváltását teszi lehetővé.

A tanulmány szerint:

• A világ vitamintermelésének közel 80%-a Kínában történik, miközben az EU részesedése mindössze 8%.
• Az EU egyáltalán nem gyárt bizonyos vitaminokat (pl. B9-, C-, K3-vitamin) és a treonin aminosavat.
• A B9-vitamin esetében az EU 100%-ban, biotin (H-vitamin) esetében 96%-ban Kínától függ.
• A lizinellátás több mint 95%-ban harmadik országoktól származik.
• Az EU által importált vitaminok értékének 60–70%-a, az aminosavak importjának 70–80%-a Kínából érkezik.

A globális piac mindössze 10–11 ország kezében van, és Kína az egyetlen szereplő, aki minden vitamint gyárt.

Újraindul a száj- és körömfájás elleni vakcina gyártás

A dél-afrikai kormány „nemzeti katasztrófának” minősítette a száj- és körömfájás (FMD) járványát, miután az elmúlt évben több mint 24 000 esetet jelentettek a haszonállatok körében. A helyzet súlyosan érinti az állattenyésztőket, különösen a marhahús- és tejágazat szereplőit.

A válságra reagálva az ország több mint 20 év után újraindította saját vakcinagyártását. A Mezőgazdasági Kutatási Tanács kísérleti jelleggel első körben 12 900 adagot állított elő. A tervek szerint márciusra heti 20 000 adagra növelik a kapacitást, majd 2027-től heti 200 000 adag előállítása a cél.

A száj- és körömfájás terjedése exportkorlátozásokhoz, piaci zavarokhoz és komoly bevételkieséshez vezethet, különösen a marhahús- és tejtermék-szektorban.

2026-ban 250 ezer tonna kínai baromfihús érkezhet Oroszországba

Gyors ütemben növekszik a Kínából érkező baromfihús mennyisége Oroszországba, ami egyre nagyobb aggodalmat kelt az orosz húsiparban. Juri Kovalev, az Orosz Sertéstermelők Szövetségének igazgatója szerint 2025-ben mintegy 110 ezer tonna baromfihús érkezett Kínából, és az év végére a havi szállítási volumen közel ötszörösére emelkedett az év eleji szinthez képest.

Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, 2026-ban akár 200–250 ezer tonna sovány baromfifilé is érkezhet Kínából. Ez hústartalomra átszámítva megközelítőleg félmillió tonna sertéshúsnak felel meg, ami jelentős kínálati többletet jelenthet az orosz piacon.

Az import növekedésének egyik fő oka a rubel felértékelődése: 2025-ben az orosz fizetőeszköz közel 40 százalékkal erősödött a főbb tartalék valutákhoz képest. Ennek következtében az importált hús olcsóbbá vált, a kínai baromfihús versenyképessége pedig jelentősen javult.

A szakmai szervezetek szerint, ha a tendencia nem lassul, 2026-ban 10–15 százalékos árcsökkenés következhet be a baromfi- és sertéshús piacán. Bár egyelőre nem beszélnek válságról, az ágazat szereplői fokozott figyelemmel kísérik a fejleményeket.

Mérsékelt összes növekedés, gyors kínai térnyerés

Az Orosz Nemzeti Baromfiszövetség adatai alapján 2025-ben Oroszország összesen 327 400 tonna baromfihúst importált, ami 4,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A teljes import emelkedése mérsékelt, ám a kínai szállítások gyors felfutása érzékenyen érinti a hazai termelőket, különösen egy már most is túlkínálattal küzdő piacon.

Oroszország továbbra is exportőr

Az import növekedése ellenére Oroszország továbbra is nettó baromfiexportőr Kína irányába. 2025-ben az orosz vállalatok 375,6 millió euró értékben exportáltak baromfihúst és melléktermékeket a kínai piacra, ami 3,6 százalékos bővülést jelent 2024-hez képest.

A kivitel jelentős részét olyan termékek – például csirkeláb és egyes melléktermékek – adják, amik Oroszországban kevésbé keresettek, Kínában viszont prémium kategóriába tartoznak. Ez a piac stratégiai jelentőségű az orosz baromfiipar számára.

A túlkínálat, az árnyomás és az import gyors növekedése együttesen komoly kihívást jelenthet az orosz húsipar számára. Oroszország 2025-ben Brazília után a második legnagyobb baromfiszállító volt Kína számára, miközben a kínai import térnyerése a hazai piacon új egyensúlyi kérdéseket vet fel.