Fiatal gazdák pályázata, hazai sertéspiaci körkép és fontos állategészségügyi mérföldkő

Új pályázat nyílt a fiatal gazdáknak

2026. február 12-én elstartolt a generációváltást segítő támogatási program második szakasza. A „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” nevű pályázat célja, hogy anyagilag is megkönnyítse a staféta átadását az idősebb generációtól a fiatalabb termelők felé.

A legfontosabb tudnivalók a pályázatról:

• A támogatás összege: Az üzemmérettől vagy az árbevételtől függően 4 millió és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő forrás igényelhető.
• Kik pályázhatnak? Azok a fiatal gazdák, akik már rendelkeznek egy jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel.
• Feltételek: A támogatásért cserébe az új gazdaságvezetőnek vállalnia kell, hogy az átvételt követően legalább öt éven keresztül folyamatosan működteti a gazdaságot.

A MAGOSZ jelzése szerint ez a lehetőség kulcsfontosságú az agrárvállalkozások fenntartható jövője és a vidéki munkahelyek megőrzése szempontjából.

Jelentkezési határidő: 2026. február 25-ig

Részletek és jelentkezés: A hivatalos pályázati dokumentáció a https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd06-1-25 oldalon érhető el.

Brutális áresés a sertéspiacon

Friss piaci adatok igazolják a hazai sertéstartók nehéz helyzetét: 2026 januárjára a magyarországi vágósertés termelői ára 533 Ft/kg-ra esett vissza, ami egyetlen év alatt 26,7%-os árcsökkenést jelent. Bár a külkereskedelmi mutatók volumenben javultak, a piaci érték drasztikusan zsugorodik.

A legfontosabb piaci mutatók:

• Európai körkép: Az uniós átlagár (1,5 €/kg) közel 19%-ot zuhant egy év alatt. A nagy európai vágóhidak (Vion, Danish Crown) még ennél is alacsonyabb, 1,21–1,25 €/kg közötti árakon vásárolnak, ami hatalmas nyomást gyakorol a teljes kontinensre.
• Magyar export-import: * Az élősertés-kivitel 8,8%-kal nőtt (főként Románia és Moldova felé), miközben a behozatal jelentősen, több mint 23%-kal visszaesett.
  • A sertéshús-export volumene 5,7%-kal bővült, ám a piaci árak esése miatt az eladott hús összértéke így is 13,8%-kal kevesebb bevételt hozott, mint egy évvel korábban.
• Főbb partnereink: Exportban Románia és Olaszország a húzóerő, míg az import kétharmada továbbra is Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezik.

Hiába sikerül több sertést és húst értékesíteni a külpiacokon, a nemzetközi árletörés felemészti a volumennövekedés előnyeit. A termelőknek jelenleg a tartósan alacsony felvásárlási árakkal és a beszűkült profittartalommal kell szembenézniük.

Brucellózis-mentes lett Magyarország, egyszerűbbé válik a marhaszállítás

Hatalmas állategészségügyi és gazdasági mérföldkőhöz érkezett a hazai szarvasmarha-ágazat: 2026. február 12-től az Európai Bizottság hivatalosan is mentesnek ismerte el Magyarország teljes területét a szarvasmarha-brucellózistól. Ez a státusz több évtizedes szakmai munka és egy 2021-ben indított, feszített ütemű mentesítési program eredménye.

Mit jelent ez a gyakorlatban a gazdáknak?

• Kevesebb adminisztráció és költség: Az EU-n belüli szállításhoz ezentúl nem szükséges az előzetes brucellózis-vérvizsgálat, ami gyorsabb és olcsóbb logisztikát tesz lehetővé.
• Egyszerűbb export: A mentesség birtokában a harmadik országok (EU-n kívüli piacok) is enyhébb követelményeket írhatnak elő, ami növeli a magyar állományok versenyképességét.
• Ritkább ellenőrzések: A mentesség fenntartásához szükséges kötelező monitoring-vizsgálatok száma jelentősen csökken.

A mentesség a Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis baktériumtörzsekre vonatkozik, és a 2026/293-as uniós végrehajtási rendelet emelte jogerőre.

Mercosur-vészfék: Megszavazták a gazdák védelmét

Az Európai Parlament elsöprő többséggel (483 igen szavazattal) zöld utat adott azoknak a védintézkedéseknek, amik a dél-amerikai importáradattól hivatottak megvédeni az uniós mezőgazdaságot. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az EU azonnal felfüggessze a vámkedvezményeket, ha a Mercosur-országokból (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) érkező áruk kárt okoznak a hazai termelőknek.

A képviselők az eredetileg javasoltnál jóval szigorúbb küszöbértékeket határoztak meg. Az Európai Bizottság vizsgálatot indít, ha az érzékeny termékek importja hároméves átlagban legalább 5%-kal növekszik (korábban 10%-ot javasoltak), illetve ha az importárak legalább 5%-kal a hazai piaci árak alatt maradnak. A védzáradékok az uniós piac legérzékenyebb pontjait fedik le: baromfi- és marhahús, tojás, cukor, valamint citrusfélék. A vizsgálatot kezdeményezheti bármelyik tagállam kormánya, az ágazatot képviselő szakmai szervezet, vagy akár egy konkrét jogi személy is, ha bizonyítani tudja a súlyos kár veszélyét. Bár a Mercosur-megállapodás továbbra is komoly versenyhelyzetet teremt, ezek a védzáradékok olyan jogi eszközt adnak a gazdák és a szakmai szervezetek kezébe, amivel gyorsabban és hatékonyabban lehet fellépni a tisztességtelen piaci hatások ellen.

A szabadkereskedelmi egyezmény (EU-Mercosur Partnership Agreement + Interim Trade Agreement) formálisan aláírva lett 2026. január 17-én, miután a Tanács zöld utat adott az aláírásnak. NEM lépett még hatályba: ehhez még a Európai Parlament és a tagállami parlamentek ratifikációja szükséges. Az Európai Parlament döntése értelmében az egyezményt az EU Bíróság elé utalta jogi vizsgálatra annak megítélésére, hogy a szerződés megfelel-e a közösségi jog céljainak, különösen környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályok tekintetében. Ez a jogi eljárás akár több mint 1–2 évet is vehet igénybe, és jelentősen késleltetheti a ratifikációt vagy a végrehajtást. A Bizottság közben elkezdheti az egyezmény ideiglenes alkalmazását, még a teljes ratifikáció előtt — jogi viták és politikai ellenállás ellenére.