Fokozódó madárinfluenza-helyzet Európa több országában
2025 végére Európa-szerte jelentősen felerősödött a magas patogenitású madárinfluenza jelenléte, elsősorban a vadon élő madarak körében. A vírus terjedése az elmúlt hónapokban baromfitartó gazdaságokat is érintett, miközben egyes húsevő emlősöknél is megjelent. Az állategészségügyi hatóságok szerint a lakosságra jelentett kockázat továbbra is alacsony, ugyanakkor az állatállományok védelme szempontjából a következő időszak kiemelten érzékeny.
2025. Szeptember 6. és November 28. között 29 európai ország jelentett madárinfluenza-eseteket. Ez idő alatt 442 háziszárnyas-állományban és 2454 vadmadárnál mutatták ki a vírust az EFSA, az ECDC és az uniós referencialaboratórium közös adatai alapján. A vadon élő madaraknál regisztrált esetek száma ebben az időszakban 2016 óta nem látott szintet ért el.
A vadmadarak között elsősorban a vízimadarak – kacsák, ludak és hattyúk – érintettek, emellett több országban jelentős elhullást figyeltek meg a közönséges darvaknál is. Az európai esetek túlnyomó többsége egy újonnan behurcolt, de a régióban korábban már jelen lévő H5N1 genotípushoz köthető. A szakértők szerint a gyors terjedés oka lehet a vadmadár-populációk alacsony immunitása, illetve a vírus fokozott fertőzőképessége. A jelenlegi előrejelzések alapján a következő hetekben továbbra is magas maradhat az esetszám, majd a tél vége felé várható lassulás.
A baromfitartó telepeken a fertőzések döntően a vadmadarak által, közvetett módon kerültek be az állományokba. Különösen a pulykatelepek voltak érintettek, de vakcinázott kacsák esetében is nőtt a kimutatások száma. A terjedést több tényező együttesen segítette, köztük a környezet erős szennyezettsége a telepek közelében, valamint bizonyos időjárási körülmények, például a magas páratartalom. A szakértők hangsúlyozzák, hogy azokon a területeken, ahol a vírus jelen van a vadon élő madaraknál, a házi szárnyasok zárt tartása, a szigorú biológiai biztonság és a fokozott felügyelet kulcsfontosságú.
Forrás: EFSA
Link