Tiltakozás a Mercosur-alku ellen, tejpiaci válság és globális állattenyésztési hírek

Elfogadták az EU–Mercosur megállapodást, a gazdák tiltakoznak

Az Európai Tanács elfogadta az EU és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodást, amu vámcsökkentést és piacnyitást jelentene a felek között. A döntés komoly ellenállást váltott ki az európai gazdák részéről, akik szerint az egyezmény aránytalan terheket ró az uniós mezőgazdaságra.

Az európai termelők legnagyobb érdekképviselete, a Copa-Cogeca – ami uniós gazdaszervezeteket és szövetkezeteket tömörít – úgy látja, a megállapodás nem biztosít valódi kölcsönösséget. Álláspontjuk szerint olyan importtermékek előtt nyitja meg az EU piacát, amik eltérő környezetvédelmi, állatjóléti és termelési szabályok mellett készülnek, ez pedig rontja az európai gazdák versenyképességét.

Különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy a Tanács az utolsó pillanatban visszavonta azt a korábbi nyilatkozatot, ami kizárta volna a megállapodás ideiglenes hatályba lépését az Európai Parlament jóváhagyása előtt. A gazdaszervezetek szerint ez gyengíti a parlamenti kontrollt és aláássa a demokratikus döntéshozatalt.

A Copa-Cogeca hangsúlyozza: a vita nem zárult le, a döntés most az Európai Parlament kezében van. A szervezet jelezte, hogy folytatja a gazdák mozgósítását, és addig nem adják fel az ellenállást, amíg az uniós döntéshozók nem veszik figyelembe az európai mezőgazdaság érdekeit, az élelmiszerbiztonságot és a tisztességes verseny feltételeit.

Nehéz helyzetben a magyar tejtermelők

Az európai tejpiac súlyos válságba került, ami a hazai tejágazatot is közvetlenül érinti. A helyzet egyik fő oka, hogy Kína 22–42 százalékos vámot vetett ki az európai tejtermékekre, ami jelentősen visszafogta az exportot, miközben Európában a tejtermelés a vártnál magasabb lett. Ennek következtében a felvásárlási árak összeomlottak: egyes piacokon a nyerstejet már olyan alacsony áron veszik át, hogy a magyar termelők a szállítás után az önköltségük töredékét kapják csak meg.

Magyarországon 2024-ben még 170–200 forint körül mozgott a tej kilónkénti ára, 2025 elején azonban sok termelő már csak 140–160 forintra, vagy ennél is kevesebbre számíthat. Közben egyre több olcsó lengyel és német tejtermék érkezik az országba, ami tovább nyomja lefelé az árakat. Sok hazai tehenészetnek lejártak a szerződései, az új megállapodások pedig gyakran az önköltség alatti árakat tartalmaznak, így több gazdaság a csőd szélére került.

Új állatjóléti korszak kezdődik Angliában

Angliában átfogó állatjóléti átalakulás indult el, ami egyszerre érinti az állattenyésztést, a vágási gyakorlatokat és a háziállatok tartását. A cél az, hogy fokozatosan kivezessék azokat a módszereket, amik már nem felelnek meg a mai állatjóléti elvárásoknak.

A tervek szerint megszűnhet a tojótyúkok ketreces tartása, kivezetik a sertéstartásban alkalmazott malacvédő ketreceket, valamint napirendre került a szén-dioxidos kábítás elhagyása is a vágóhidakon. A baromfiágazatban ösztönöznék a naposcsibék leölésének megszüntetését, miközben a gazdaságok egy része már most alternatív tartási rendszerekre áll át.

A stratégia hangsúlyozza, hogy az állatjólét javítása csak jól működő állatorvosi háttérrel lehetséges, ezért az állatorvosi szektor szabályozásának átalakítása is a tervek között szerepel.

Brazília lett a világ legnagyobb marhahús termelője

2025-ben Brazília megelőzte az Egyesült Államokat a globális marhahús termelésben. Az Egyesült Államokban az elhúzódó aszályok miatt 3,9%-kal, 11,8 millió tonnára csökkent a marhahústermelés. Ezzel szemben Brazíliában a várakozásokkal ellentétben nőtt a kibocsátás, és a piacra kerülő marhahús mennyisége elérte a 12,5 millió tonnát.

A termelés bővülését az élénk exportkereslet indokolta, különösen Kína és az Egyesült Államok felől. A magas árak miatt a brazil gazdák több állatot küldtek vágásra, miközben a termelékenység is nőtt.

Az ágazatban gyorsabb hizlalási technológiák, hatékonyabb megtermékenyítés és fiatalabb vágási kor terjedt el: míg korábban öt év volt az átlagos vágási életkor, ma már jellemzően három év alá csökkent. A hizlaló telepek szerepe is erősödik, és egyre nagyobb arányban járulnak hozzá a termeléshez.

Elemzők szerint Brazília teljesítménye enyhíti a globális marhahúskínálat szűkülését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a világpiaci árak ne emelkedjenek tovább olyan gyors ütemben, mint az elmúlt időszakban.