Sertéspestis a határon, támogatási ígéretek és agrárpiaci kilátások

A magyar határ mellett is megjelent a sertéspestis

Horvátországban tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP), és a fertőzést már néhány tíz kilométerre a magyar határtól, Eszék külvárosában is kimutatták. A helyzet annyira súlyos, hogy a horvát hadsereget is bevetették a fertőtlenítési és állományfelszámolási munkákhoz.

A vírus eddig nem jelent meg a magyar házisertés-állományban, de a vadállományban már jelen van, főként az Alföld egyes térségeiben. A fertőzött vaddisznók továbbra is kockázatot jelentenek a sertéstelepekre, különösen Baranya és Somogy megyében, ahol jelentős állomány található.

A szakértők szerint a legnagyobb veszélyt az emberi tényező jelenti – az illegális állatszállítás és a nem megfelelő higiéniai gyakorlat. A hatóságok fokozott járványügyi fegyelmet kérnek, hogy elkerülhető legyen a vírus hazai megjelenése, ami azonnali állományfelszámolást és exportkorlátozást vonna maga után.

Az EU agrárkereskedelme erős maradt az emelkedő árak ellenére

Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari exportja 2025 első felében stabil növekedést mutatott, miközben az import költségek tovább emelkedtek a magas nyersanyagárak miatt.

Export:

• Júniusban az EU 19,1 milliárd euró értékben exportált agrártermékeket, ami 2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakát.
• A legnagyobb növekedés a tejtermékek, a csokoládé és a feldolgozott élelmiszerek piacán volt tapasztalható.
• Ezzel szemben a gabonafélék exportja 22%-kal visszaesett a keresletcsökkenés miatt, különösen a kínai piacokon.

Import:

• Az import éves szinten 16%-kal nőtt, főként a magas kakaó-, kávé- és fűszerárak miatt.
• A kanadai gabona- és repceimport is jelentősen emelkedett, ami hatással lehet az európai takarmány- és olajipari piacokra.
• Az ukrán behozatal ugyanakkor 13%-kal csökkent, ami tovább szűkíti az alacsonyabb árú gabonaforrások elérhetőségét.

A magasabb import költségek és a gabonapiaci visszaesés ellenére az EU agrárkereskedelme továbbra is többletet mutat, de a dráguló alapanyagok hosszabb távon nyomást gyakorolhatnak a feldolgozóipari szereplőkre.

2027 után is stabil uniós támogatás várható a gazdáknak

Az Európai Bizottság bemutatta a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) jövedelemtámogatásainak minimális nemzeti keretösszegeit, amik 2034-ig garantálják a gazdák számára a közvetlen uniós forrásokat.

A tervezet szerint az EU legalább 300 milliárd eurót biztosít jövedelemtámogatásra és beruházásokra, beleértve a 6,3 milliárd eurós biztonsági alapot is, ami a piaci zavarok kezelését szolgálja. Ezen felül további 453 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére partnerségi programokon keresztül, például a LEADER, innovációs vagy agrár-környezetvédelmi kezdeményezések finanszírozására.

A támogatások elosztása a jelenlegi (2027-es) keretarányokat veszi alapul, így a tagállamok — köztük Magyarország — arányosan részesednek a forrásokból. A cél, hogy a rendszer stabilitást és kiszámíthatóságot nyújtson, miközben rugalmasan alkalmazkodik a nemzeti agrárstratégiákhoz.

A baromfitápok adták a tavalyi takarmánygyártás közel felét

Magyarországon 2024-ben 3,8 millió tonna takarmánykeverék készült a keverőüzemekben, ami 4,1 százalékkal több, mint az előző évben. A gyártás legnagyobb részét a baromfitápok adták: összesen 1,84 millió tonnát, vagyis a teljes mennyiség 48,3 százalékát.

A részletek jól mutatják, mennyire meghatározó a baromfiágazat. A brojlertáp mennyisége 5,1 százalékkal nőtt, a kacsatáp gyártás pedig 10 százalékkal bővült. Ezzel szemben a tojótáp 3,5 százalékkal, a libatáp 16,8 százalékkal, a pulykatáp pedig 10,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A baromfitápok közel felét a brojlerek kapták (901 ezer tonna), a tojótápok aránya 19,4 százalék (356 ezer tonna), a többi a kacsa-, liba- és pulykatápok között oszlott meg. A sertéstápok 1,39 millió tonnával a teljes termelés 36,6 százalékát, a szarvasmarhatápok pedig 471,9 ezer tonnával 12,4 százalékát adták.

A kisebb kategóriák közül a juh- és egyéb kérődzők takarmányai mindössze 0,8 százalékot, míg a haltáp és más állatok (ló, nyúl, vad) takarmányai 1,9 százalékot, azaz 70 ezer tonnát tettek ki.

brojlerek: olyan baromfi, különösen csirke, amelyet kifejezetten hústermelésre tenyésztenek, és gyors növekedés, hatékony takarmányfelvétel és jó minőségű hús jellemzi