Klímaváltozás az Alföldön – Napraforgó veszteségek és a prémium búza jövője

Aszály miatt veszteségessé vált a napraforgó termesztés az Alföldön

Az Alföld több térségében már a napraforgó-termesztés is veszteségessé vált az aszály és a hőhullámok miatt. Sok gazda kármentő betakarításba kezdett, deszikkálás nélkül, mert a hektáronkénti hozam helyenként mindössze 1–1,5 tonna, ami a jelenlegi 200 ezer forintos felvásárlási ár mellett sem fedezi a költségeket.

A talaj felső rétege az ország több mint felén 25% alatti víztartalommal bír, a mélyebb rétegek hónapok óta szárazak.

Hasonló gondok sújtják Ukrajnát és Bulgáriát is: előbbinél 0,5–0,6 tonnás hozamokról érkeztek hírek, míg Bulgáriában a vetésterület növekedése ellenére a hozamokat a hőstressz erősen visszaveti.

A szakemberek szerint szeptember közepére világosan látszik majd, milyen ütemben gyorsul az Alföld elsivatagosodása, és várhatóan egyre több gazda hagyja el a legrosszabb adottságú térségeket.

A föld diktálta a tanév rendjét

Évszázadokon át a gyerekek is részt vettek a családi gazdaság munkáiban. Tavasszal vetés, nyáron aratás és állattartás adott állandó elfoglaltságot, ezért nem is volt reális, hogy tanulásra jusson idő. Ősszel viszont, amikor a betakarítás nagy része befejeződött, felszabadultak a kezek, így kerülhetett sor az oktatásra.

Egyre erősebb érvek a prémium búza mellett

A változó piaci és klimatikus körülmények miatt egyre több szakértő szerint a prémium minőségű búza termesztése hosszú távon elkerülhetetlen.

Az uniós gabonapiacot jelentősen átrendezte a keleti import: a lágybúza-behozatal az éves átlag 2,86 millió tonnáról 10 millió tonnára nőtt. Bár Magyarország lezárta határait az ukrán gabona előtt, az így is eljutott az olasz piacokra.

Az időjárás is a prémium irányt erősíti: a nyári hőség és aszály rendszeresen korlátozza a nagy hozamú fajták teljesítményét. Az idei országos átlag 5,55 tonna hektáronként, ami azt mutatja, hogy sok térségben nem aknázható ki a bőtermő genetikák potenciálja.

A prémium minőségű fajták termesztése ezért nemcsak a piaci különbségtétel, hanem az exportpiacok megtartása és az időjárási kockázatok kezelése miatt is egyre inkább stratégiai kérdéssé válik.