Botulizmus, exportstop és változó földhasználat – friss agrárkörkép

Veszélyes takarmány mérgezés szarvssmarháknál

Az Egyesült Királyság több régiójában – Essexben, Northamptonshire-ben és Shropshire-ben – szarvasmarha-állományok pusztultak el a botulizmus nevű ritka, de súlyos betegség következtében. A botulizmust a Clostridium botulinumbaktérium toxinja okozza, ami az idegrendszert támadja meg és bénulást idézhet elő. A szakértők szerint a mostani járvány feltehetően szennyezett állati takarmányhoz kapcsolódik, amit már kivontak a forgalomból.

Az FSA (Élelmiszer-biztonsági Ügynökség) és az APHA (Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség) vizsgálja az eseteket, és bár a hatóságok hangsúlyozzák, hogy közvetlen veszély az emberi egészségre jelenleg nincs, óvintézkedéseket vezettek be a takarmányellátási lánc védelme érdekében.

Elérte a csúcsot a mezőgazdasági földhasználat

A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint a globális mezőgazdasági földhasználat a 2000-es évek elején tetőzött, azóta lassan csökken. Sok helyen a felhagyott földek helyén fű, cserje és erdő jelent meg, és vadállatok tértek vissza.

A változás mögött a magasabb terméshozamok, az intenzívebb állattartás és a szintetikus helyettesítők állnak, becslések szerint 110 millió hektárnyi területet kíméltek meg. Látványos példa a gyapjútermelés visszaesése, miután Ausztráliában és Argentínában egyenként 70 000 hektárnyi legelő alakult át természetvédelmi területté.

Az elmúlt évtizedben ugyanakkor a világ trópusi erdeiből Spanyolország kétszeresének megfelelő terület veszett el, és a faültetvények jóval kisebb biodiverzitást nyújtanak. Európában a marha- és bárányfogyasztás 20%-kal esett, a baromfi és sertés fogyasztása ugyanennyivel nőtt, ami 20 millió hektár földet szabadított fel.

Leállt az ukrán repce- és szójabab export

Ukrajnában szeptember 5. óta leálltak a repce- és szójababexportok, miután a kormány júliusban 10%-os kiviteli vámot vezetett be, de a szükséges dokumentáció pontos eljárása továbbra sem tisztázott – közölte az ország legnagyobb gazdaszövetsége, a UAC.

Az intézkedés célja a belföldi feldolgozás növelése és a háború miatt szűkös állami költségvetés bevételeinek erősítése. A döntést ugyanakkor a gazdák és a kereskedők is bírálták, mondván: a vám inkább a felvásárlási árakat nyomja le, így a termelők jövedelmét csökkenti.

UAC szerint július és szeptember eleje között mintegy 640 ezer tonna repcét exportáltak, további 400 ezer tonna szeptemberi és 200 ezer tonna októberi szállítási szerződéssel. Az idei repcetermés 3,25 millió tonna volt, de a hajók jelenleg a kikötőkben vesztegelnek. A vámmentesség csak akkor érvényes, ha a gazdák saját terményüket adják el, a dokumentációs szabályozás hiánya azonban teljes exportstophoz vezetett.